SEGESVÁR

(román: Sighişoara, német: Schäßburg, szász: Schäsbrich)

GPS: 46°13'11.5"N 24°47'31.1"E

46.219868, 24.791968

    Először 1280-ban említik Szászvár néven, ami valószínűleg a kezdetleges védőművekkel ellátott Felsővárost jelenthette. A szász lakosságot 1438-ban érte az elsőcsapás, amikor az Erdélyben fosztogató török sereg feldúlta a várost. Szapolyai János király serege 1529-ben jelent meg a városfalak előtt, hogy kikényszerítse a Habsburg-párti segesvári szászok hódolatát. 1601 augusztusában Basta császári generális zsoldos hada megsarcolta a lakosságot, de még ez év decemberében Báthory Zsigmond fegyveresei csellel elfoglalták a várat. 1603-ban elfoglalják Székely Mózes török-tatár hadai, majd két év múlva Bocskai István hajdúi vonulnak be a falai közé. 1662-ben a Habsburg támogatást élvező Kemény János fejedelem támadta meg a Segesvár falai mögé húzódó Apafi Mihályt. A városra jelentős csapást mért az 1676-os tűzvész is, amiben az erődítmények egy része is leégett. Segesvár katonai jelentősége 1706-ban szűnt meg, mikor II. Rákóczi Ferenc egyik vezére felrobbantatta a védőművek egy részét.

     A városba bármerről érkezhetünk, végig tábla jelzi, merre találjuk az egykori várat.